Az elmúlt tizen-akárhány évben egymást követték az ostobábbnál ostobább, államilag megtámogatott ingatlanpiaci kereslet-felturbózások. A kereslet növelésére semmilyen racionális indok nem volt.
A hivatalosan benyögött célok között mindig a gyerekvállalás felfuttatását vizionálták az elvtársak. Legalább most, hogy megbuktak, valaki megnézhetné: Több gyerek született? Született egyáltalán annyi gyerek, hogy legalább a népességfogyás ne öltsön drámai mértéket?
Magyarország mára egy 9,5 milliós ország. Ebből mondjuk lehet, hogy adódik egyfajta következtetés. Mondjuk az, hogy ezek a programok a választók átb*szásán kívül semmilyen célt nem szolgáltak. Minél több ember dőljön be annak, hogy választások előtt fél évvel akciós hitelt vehet fel lakásra, ettől most hirtelen jobb lett az élet?
Namost ennek az osztogatásnak a sajátossága volt, hogy nem konkrét pénzt dobtak a manipulált egyedek arcába, hanem adóssággal kötötték őket gúzsba.
Ami furcsa, hogy a munkáltatók még ezzel együtt is csak fanyalognak; a szemmel láthatóan hitelképes egyedeken kívül senkit nem vesznek fel, lepattintanak, diszkriminálnak. Azaz: ha te nem ugrottál be az államilag megtámogatott, szaporodási célú hitelek hívó szavának, ha nem hajoltál meg a közösségi média wannabe véleményvezéreinek egyhangúsága előtt, és mondhatni, sz*rtál bele az államilag generált eladósodási spirál csodálatos lehetőséghalmazába – akkor most arra az a munkapiaci reakció, hogy akkor téged kizárunk, mert te nem adósodtál el?
A tehetségtelen vezetők mindig csak a tehetőseket támogatták. A szegényebbeket elnyomták, távol tartották, elzárták, kizárták, leépítették.
Szeretném azt hinni, hogy ez az arrogancia bukott meg 2026. április 12.-én éjszaka.
De vajon mekkora bukás kell még, hogy megértsék: felesleges ugyanazokat támogatni, akiket eddig, mert sem népesség növekedés, sem szavazat, sem szintentartás nem lesz belőle.
